[...] Különvélemény Peller Marianntól [...]
[...]Aznap délben, egy augusztus eleji vasárnap, a tűző napon, harminckét fokban, émelyegve, izzadva, szédülve, puszta kézzel irtottam a másfél méteresre nőtt gazt, miközben az agyam cseppfolyóssá vált a lüktető fájdalomtól, és kifolyt a fülemen, az orromon és a szemüregemen keresztül. [...]
NEM CSAK HISSZÜK, LÁTJUK IS MARIANN! :D
