Üdv Tomcat.
Most sikerült meghallgatnom az április 11-i bombagyár rádiót, és lenne pár észrevételem.
Köszönöm, hogy hülyének nézel. Tény, hogybaromság amit írtam, de szerintem csak akkora baromság, mint bohócruhában kimenni a vér és becsület tüntetésére.
Értem én, hogy nem vagyok akkora ember mint te, se blogin, se a többiek, de azért bocs. Szeretnék egy kicsivel több tiszteletet kapni. Nem azért, mert akkora nagy ember vagyok, és ezért megérdemlem, hanem mert támogatlak. Ott voltam az első flashmobnál, ahol azért nem voltunk sokan. Én is ott voltam abban az iszonyúan kevésben. DE legalább ott voltam. Amikor volt egy felhívásod, akkor jöttem, tettem, ami tőlem telt. Tehettem volna mást is, én mégis téged követtelek. Amikor a lelencnek gyűjtöttetek, akkor is én az elsők között voltam, aki pénzt hozott. Blogin a megmondhatója. Nem sokat, de mindet amim volt.
Ezért nem várok köszönetet. Nem ezért írtam. És tiszteletet se várok.
De azt se szeretném, ha utána még belém is rúgnának, hogy "ecsém, mekkora szar vagy". Jó, tudom. És ha normálisan mondod, akkor elfogadom. De az a lenéző, undorodó hang, amivel előadtad a levelem, nos az azért fáj.
Fáj, mert veled vagyok. Fáj, mert ha így hívhatom magam, akkor "harcostársad" vagyok. És azért az, hogy le se szarsz egy visszaválasszal, amiben leírod, hogy "hülye vagy öcsém" az rosszul esik. Főleg, hogy utána egy rádióban mondod el a válaszod.
És az is rosszulesett, hogy Molnárgörényt kinevettétek. Mert egy barátot nevettetek ki. Aki bár olyan, amilyen, de mégis egy barát.
Sokakkal ellentétben nem bírállak. Sőt, szeretnélek téged jobban segíteni. De így ez eléggé szar.
Nekem nem egy megközelíthetetlen celebre van szükségem, ahogy szerintem a gyár lakóinak se.
Nekik egy olyan ember kell, aki a barátjuk. Nem nemzetvezető, nem parancsnok. Barát.
És őszinte szívből mondom, hogy ez már nem az aki voltál. És sajnálom. Mondhatni aggódok is érted. Aggódok, mert kiestél abból a stílusból, ami miatt ennyien támogatnak.
Tudom, hogy ezért a hazáért többet kell tenni. És sokkal radikálisabban kéne ezt tenni. De ezzel nem lehet egyetérteni.
Nem süllyedhetünk le a cigányok szintjére azzal, hogy támogatjuk a gyilkosságot, az anyagi károkozást, vagy akár a testi erőszakot. Természetesen a bűnösöket meg kell büntetni. De nem ez a módja!
Vannak helyzetek, amikor igenis kell az erőszak, és ezt jól kivitelezve támogatókat is szerezhet az ember.
Mint például Trychdits ügye. Akár te voltál, akár nem, akkor is szép volt. És sok más régi eseted is. Amikor erőszak nélkül, de mégis határozottan fellépve oldottad meg a gondot.
Ezt kell követni. Egy olyan országban mindenképpen, ahol csak arra várnak, hogy a Magyarságot elfojtsák.
Kicsit nekünk is be kell koszolódnunk, kicsit nekünk is zsidónak kell lennünk, és saját fegyverüket kell ellenük fordítani. Hogy utána már lehessen cselekedni.
És mindenekelőtt támogatókat kell szerezni.
Nem azért kérdeztük meg, hogy miért kiáltottuk azt "itthon vagyunk" mert nem értjük a jelentését. És nem is azért, mert a zsidóknak akarunk megfelelni. (Azért a többesszám, mert mint mondtad többen is megkérdezték)
Azért kédeztük, mert tudtuk, hogy hogyan fogja ezt tálalni a média.
És ezzel se lenne baj, ha csak a zsidók szereznének önigazolást.
A baj az, hogy a zsidók által agymosott magyar tömegek is csak ezt látják. Nekik kell egy olyan viselkedést mutatni, amibe még a leghülyébb földműves se tud belekötni, hanem elgondolkozik rajta, hogy talán ez mégse így van.
Sajnos ismerek olyan embereket, akik Magyar létükre félnek a gárdától.
Mert azt látják, amit a média mond.
Nincs internetük, nincsenek egyéb hírforrásaik, csak a tv, meg az újság.
Nekik kéne elmondani, hogy mi van itt.
Akár egy "scheisse"-zó nácival. Amit persze lehet, hogy nem mutatnak, de a bombagyár tv-ben jól mutatna.
Poén.
Sok ember megnézi, és azt mondja "sütiiiii" és van egy újabb olvasó.
És talán egy jövőbeli harcostárs.
Apropó harcostárs. Tudom, hogy nehéz megváltoztatni a véleményed, de én még hiszek az embrekben, és abban, hogy változhatnak.
És azt tudom, hogy az embereknek a legkisebb jó szó is nagyon jól esik.
Sok lojális embert lehet így elérni, és megtartani.
Lehet, hogy naiv vagyok, de abban is hiszek, hogy egy nap a rendőrök megfordulnak majd, és nem ránk lőnek, hanem Gyurcsányra, és bandájára.
De ehhez el kéne nyerni a bizalmuk. És ez semmibe se kerül. Csupán légy korrekt.
Ne csak arról írj, hogy mekkora szemetek, hanem hogy korrektek is néha.
Semmibe se került volna egy hivatalos köszönetet kirakni a bombagyárra a Broadway 1 kapcsán.
Kis dolog, de ha már semlegesek a rendőrök, akkor már nyertünk.
Én így látom. És még egy dolog:
Ha kikészültél a börtönben, akkor vegyél ki egy kis szabadságot. Szökjetek el Athinával valami nyugodt, távoli helyre, és bízd a munkát másokra. Mi is kibírjuk nélküled, és neked is jobb lesz.
Csak nyugi, pihenj, az ország megvár.
Mert barátunk vagy. És harcostársunk.
Maradok továbbra is tisztelettel: sarkisarkany
U.I.: És igen, várok egy választ. Akár egy háromszavasat.***UPDATE:***
Üdv!
>>
>> Nem nézlek hülyének. Ez eddig három szó, de azért kicsit túlteljesítem
>> az elvárásokat.
>>
>> Megközelíthetetlen celeb lennék? Nem, de nem tudok mit kezdeni több ezer
>> emberrel, aki rám figyel. Nem tudok mindenkivel külön beszélgetni. Pár
>> száz emberrel lehet barátkozni, tízezerrel nem. Nem könnyű a dolgom.
>>
>> Most meghallgattam a 11.-i adást, és nem találtam benne olyan levelet,
>> amit undorral olvastunk volna fel. Kivéve bizonyos Csonka Beáta
>> levelét, de azt biztos nem te írtad. Biztos, hogy ebben az adásban volt?
>> De ha mégis így történt: te miért veszed komolyan a Bombagyár Rádiót?
>> Nem veszed észre, hogy ez egy komédia? Hogy az egész arról szól, hogy
>> mindenkit utálunk, de egyeseket jobban? Fikázda. Nemzeti index.hu,
>> Matula és Partizáninfo egyben. Komolyságért fáradj át a Vér és
>> Becsülethez, ők vesznek mindent véresen (és becsületesen) komolyan.
>> Egyébként meg, ha barátként akarsz rám tekinteni, viseld el az ugratást
>> is. Meg a fikázást. Vissza lehet fikázni. Én nem sértődöm meg.
>>
>> Ami az erőszakot illeti, épp ebben a műsorban elhangzik, igaz,
>> Blogintól, de én is osztom: nem vagyunk erőszakpártiak, de elismerjük az
>> erőszak problémamegoldó képességét. Bizonyos esetekben helyes és
>> alkalmazandó az erőszak. Azért, mert a világ ilyen. Nem mindig, az tény.
>> Most sem az erőszak volt a megoldás, amikor Gerendás Péter
>> zsidókonferenciát akart összehívni a náciveszélyről értekezni.
>> Váltottam vele két levelet, és lemondta.
>>
>> Ne aggódj miattam. Én nem változom meg. Csak egyre nehezebb a dolgom.
>> Azért köszönöm, hogy te is velem vagy.
>>
>> üdv
>> tomcat
