(Igazságharcos: az a személy, aki addig nyafog, fenyegetőzik, vagy önpusztít, amíg el nem éri a kívánt hatást, ami szerinte pozitív dolog. Pl: "az orbitron és a megaharcosok" reklámból az idegbeteg sipítozó kisgyerek. Addig hisztizett, míg az apjának is meg kellett néznie a baromságát.)
Béla egy átlagos napja azzal telik, hogy ül a gép előtt, mivel nincsenek barátai.
Ellentétben a kockákkal, ő nem szórakozásra, hanem kicsinyes gyerekes baromságokra fordítja idejét, amiben furcsa módon mégis örömét leli.
Béla legkedvesebb szórakozása, hogy kipécéz egy oldalt magának, (lehetőleg olyat, ahol nem kell regisztrálni) és mindenkinek beszól.
"Ha ilyen fejem lenne, már rég felakasztottam volna magam"
Irigylem. Legalább mindig tud pozitivan csalódni az előző lúzerben. És legalább felismerheti, hogy mindig van egy nagyobb hal.
Jó lehet olyan helyen élni, ahol pl én vagyok a legnagyobb lúzer...
Mert Béla vagy Hollywoodban él, vagy szerezzen be egy tükröt, de sürgősen.
(Béla. Illusztráció.)
Miután Béla az oldal összes hímtagjának elküldte az okosságait, természetesen elérhetőség nélkül, vagy a szellemes seggedbe@tefasz.hu címet megadva, akkor boldogan hátradől székében, és elképzeli, hogy a többi alsórendű kan sírógörcsben tör ki, miközben a hozzászólását olvassa, majd, miután elfogytak könnyeik, realizálva életük hiábavaló voltát, kimennek a konyhába, és harakirit követnek el a nagykéssel.
Miután ezt elképzelte, egy elégedett, mélyről jövő sóhaj hagyja el gyerekesen vigyorgó pofáját:
